2009. november 20.

Napjaink vezető témája a Sláger és a Danubius rádió frekvenciájának pályázata, melynek folyamán a vezető kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt delegáltjai egyetértésben fosztották meg a két nagy hallgatottságú rádiót a sugárzás lehetőségétől és juttatták új média cégek birtokába a két országos frekvenciát.  Miközben a konszenzus eme megnyilvánulását minden oldalról támadják „pártmutyit” emlegetve, azonközben a két nagy párt elégedetten dől hátra. A két szélsőség között, hol van az igazság?

 Tovább

2009. október 13.

„Béke Boszniában” – ismerős szólás a Balkánon. Ezzel szoktak lezárni vitákat a délszláv népek, ironikusan utalva arra, hogy ez a véráztatta ország nemigen ismeri ezt a kegyes történelmi állapotot, tehát a vitának sincs sok közös nevezője. Csakúgy, mint Boszniának esélye a tartós békére.

 Tovább

2009. szeptember 15.

A politika és a politológia már ma is fontos területnek tekinti az internetet, de a jövőben nézetem szerint ez lesz az a terület, amely megkerülhetetlenül főszerepet fog játszani.
Az internet, mint a politikai kommunikáció új tere, már a közeljövőben is döntően befolyásolja egyes pártok sorsát csakúgy, mint politikusokét.

"Az Internet amellett, hogy egy számítógépes világhálózat, amelyben ma már több mint 40 millió számítógép kommunikálhat egymással, ugyanakkor technológia is, amely döntően meghatározza az intézményi hálózatok kialakításának módját. Ma már azt is látjuk, az Internet több mint egy új iparág. Inkább azt mondhatjuk, hogy új kultúra." (Bakonyi Péter, 1999)

 Tovább

2009. szeptember 05.

A lelkiismereti és vallásszabadság az emberi jogok elvitathatatlan része, azt korlátozni, vagy államilag befolyásolni és ellenőrizni nem lehet. A törvény nem csak a tradicionális világi vallásoknak kedvez, hanem a rohamosan terjedő kisegyházaknak is. Mégis az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése fontosnak tartotta megvizsgálni, hogy a bejegyzett felekezetek folytatnak-e törvénysértést. Az adókedvezmények igénybevételével jogtalan piaci előnyökhöz lehet jutni, és ez nem vallási tevékenység. Ugyanilyen aggályosnak tekinthető, ha manipulatív módon próbálják a tagokat munkára, vagy adományra rávenni. A szekták hitvallása szerint szükség van a vallás megreformálására, annak újraértelmezése jobban alkalmazkodik a kor kihívásaira és az egyént helyezi előtérbe. Mi akkor az igazság? Hogyan működnek és mik a szekták céljaik? Miért olyan sikeresek? Mit mutatnak a külvilágnak és mit tesznek a valóságban? Vegyük őket sorra.

 Tovább

2009. július 30.

Akik úgy gondolták, hogy a szabadpiaci verseny feltételeinek megteremtése után fellélegezhetnek, azok nagyot tévedtek. A profit önös érdeke, hogy profitot termeljen. Nincs tekintettel sem a környezetünkre, sem az egészségünkre, de a jövő biztonsága sem érdekli. Kiszámíthatatlan ámokfutásának eredménye: adósság, kiszolgáltatottság, egzisztenciák tönkretétele. A tőke szabályozásának ellenzői még mindig többségben vannak.

 Tovább

2009. július 21.

A Szlovák Nemzeti Tanács (északi szomszédunk országgyűlése) nyár előtti utolsó gyűlésén elfogadta a módosított szlovák nyelvtörvényt, amely heves érzelmeket váltott ki a Duna mindkét oldalán. Írásomban röviden átnézem a nyelvtörvény módosítását és annak következményeit, illetve annak politikai elő- és utóéletét.

 Tovább

2009. július 10.

A cikkben az ’56-os mártírok kálváriáját, a pereket, a kivégzéseket, és az ezek után 1989-ben történt fontos eseményeket ismertetem az olvasóval egészen az újratemetésig. Teszünk némi kitérőt az újratemetés óta eltelt időszakról is, mellyel rávilágítok az ellentmondásokra, tárgyalva az állampárt és annak utódpártját, valamint az SZDSZ viszonyát az eseményekhez.

 Tovább

2009. július 06.

Az MSZP-SZDSZ páros az EP választás óta tagadhatatlanul a túlélésért küzd. Ugyan eddig is nyilvánvaló volt, hogy ez a két párt hihetetlen mértékben összezsugorodott, de ezt csak a közvélemény kutatók mutatták ki, amit az érintettek maguk sem fogadtak el, és bíztak abban, hogy éles helyzetben a szavazóik visszatérnek. Ez nem így történt. Sőt, az a politikai erő, amelyet csak a rémképeikben képzeltek a parlamentbe, olyan eredményt ért el, amit radikális erőnek Magyarországon demokratikus körülmények között nem sikerült. Ennek jegyében zajlik a két párt útkeresése.

 Tovább

2009. április 20.

A szlovák elnökválasztás első fordulója után, Ivan Gasparovic jelenlegi szlovák köztársasági elnök nem tudta megszerezni a szavazatok többségét és rákényszerült a második fordulóban történő versenyre. Amint az várható volt, a kampány egyre élesebbé, sőt durvábbá vált északi szomszédunknál és előkerült a már jól ismert „magyar kártya” is.

 Tovább

2009. április 23.

Milyen párt jön létre az ellenzékben törvényszerűen lezajló megújulás során? Esetleg a Kapolyi-féle szocdem alakulat veheti át a stafétát? Netán létrejön egy „Gyurcsány párt”? A válaszok részben a múltban, részben a jövő által kínált lehetőségekben rejlenek.

 Tovább

2009. november 27.

Az utóbbi években elég sok szó esik a kettős állampolgárság bevezetésének szükségességéről a határainkon túli magyarok számára. Elemzésemben ennek a kérdéskörnek a hazai társadalomban elfoglalt szerepét és politikai kultúráját vizsgálom meg. Rövid áttekintést nyújt ezen dolgozat a történelmi gyökerektől a társadalomban kialakult sztereotípiákig és politikai reflexekig, valamint a kialakult értékek vizsgálatáig bezárólag, amelyek végső soron meghatározzák a kérdéskörnek a napjainkban kialakult megítélését.

 Tovább

2009. október 05.

A vallási mozgalmak között kialakult a szabadpiaci verseny. Mindenki ízlésének és pénztárcájának megfelelőképpen válogathat. A társadalom minden csoportja potenciális tagjelölt, mert vagy segítséget remélnek a kisegyházaktól, vagy divat közéjük tartozni. A legnagyobb problémát mégis az okozhatja, ha a vallási vezető visszaél a híveik feletti lelki befolyásukkal és azt a maga hasznára fordítja. Az alapvető szabadságjogokkal –vagyis a gondolkodás befolyásolásával- történő visszaélés törvényi szabályozása szinte lehetetlen. Vegyük sorra a legelterjedtebb magyarországi kisegyházak programjait. Hogyan értelmezik a szentírást? Mennyire jelentenek veszélyt a társadalomra?

 Tovább

2009. október 15.

Legkésőbb jövő tavasszal választást rendeznek Magyarországon és várhatóan földindulás jellegű változások következnek be a hazai pártrendszerben.  Alighanem ez a választás egyben korszakváltás is lesz a magyar demokrácia történetében, ugyanis paradigmaváltás is kíséri a politikai váltógazdaság történéseit. Hogyan jutottunk ide és hová tartunk? Ezt szeretném ebben a cikkben bemutatni.

 Tovább

2009. szeptember 09.

Ez a cikk Magyarország jövőjéről fog szólni. Azonban ha valaki a fantázia által kiötlött teóriákra és forgatókönyvekre vagy filozófiai elmélkedésekre számít, tévedni fog. Az alábbi cikkemben a jövőkutatásról fogok írni, koncentrálva a hazánkra vonatkozó elképzelésekre és várható tendenciákra.

 Tovább

2009. augusztus 18.

Gyakran olvashatjuk a magyar sajtóban, hogy a Jobbik fasiszta, sőt náci szervezet. Vajon, mennyire jogosak ezek a jelzők? Követhető az a gyakorlat, hogy a magyar sajtó oldaltól függően úgy illet szervezeteket, személyeket, a fasiszta, náci, netán kommunista jelzővel úgy, hogy valójában fogalmuk sincs, mit is takarnak ezek a fogalmak? Ez a cikk ennek a kérdéskörnek a tisztázására törekszik, és arra, hogy a Jobbik jelenségre megkíséreljen valós magyarázatot adni.
Első lépésben megpróbálok azokra kérdésekre választ adni, hogy: Mi a fasizmus? Mi a nácizmus? Mi az, ami a Jobbikot bármelyik említett eszmerendszerhez köti, avagy nem köti.

 Tovább

2009. július 30.

A fenti kérdést Erzsébet királyné tette fel tavaly a Londoni Közgazdaságtudományi Egyetem professzorának. “Ha ezek a dolgok ilyen hatalmasak voltak, akkor hogy lehet, hogy senki sem tudta ezt időben jelezni?”
A nyugati közgazdász szakmát és a politikai közéletet mélyen foglalkoztatja ez a feltevés, hiszen ezzel alapvetően a szakma nívóját kérdőjelezi meg mindenki. Hiszen, ha a legnevesebb európai és amerikai közgazdászok és szakmai műhelyek nem képesek előre jelezni egy ilyen hatalmas krízist, akkor egyáltalán van értelme ennek a szakmának? Lehetséges-e, hogy a bevett közgazdaságtani elméletek annyira elszakadtak már a hétköznapi valóságtól, hogy alkalmazásuk éppen ellentétes hatást vált ki a gazdaságban? Akár ezek az elméletek gyakorlati alkalmazása mélyítette el a gazdasági válságot?

 Tovább

2009. július 08.

Van egy probléma, amit nemzeti radikalizmusnak hívunk. Törvényes, a demokrácia keretei között működő Jobbik párt eltáncol a jogszabályi lehetőségek széléig, a politikusok pedig meglehetősen idegesen nyilatkoznak, és üzengetnek. Hirtelen fontossá vált egy olyan politikai tényező, ami gyökeresen átírhatja a magyar politikai közfelfogást.
De hogy miért engedték megerősödni a Jobbikot, és miért nem tudták a választókkal elhitetni, hogy nincs szükség a nemzeti radikalizmusra, arról mélyen hallgatnak.

 Tovább

2009. július 06.

Mi is a választási marketing, hogyan kapcsolódik egy piaci viszonyokra alapozó tudomány a társadalomtudományokhoz? Milyen látható és bujtatott stratégiákat alkalmaztak a hazai pártok az EP-választás kampányában? Milyen tanulságokat szűrhetünk le a pártok választási marketingje és választási eredményei alapján? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik cikkem.

 Tovább

2009. április 27.

Amikor arra a szóra gondolunk, hogy demokrácia, mindenkiben más és más sztereotípiák és érzések fognak megjelenni. Hogyan próbáljuk ezt a különbözőséget összeegyeztetni? Kinek a véleménye kap nagyobb hangsúlyt, vagy nyilvánosságot? Mennyire tud a demokrácia az egyén testre szabott igényeihez alkalmazkodni? Írásomban néhány demokráciával kapcsolatos ellentmondásra próbálok rávilágítani, és elemezni a problémákat kiváltó okokat.

 Tovább

2009. április 30.

A cikkben az elmúlt évek vidékpolitikájáról, az ezzel kapcsolatos helyes és helytelen döntésekről, valamint a kormányzat eddigi és jövőbeni megoldási javaslatairól, a problémákra adott válaszokról olvashatnak. Érinteni fogjuk az EU csatlakozás utáni problémákat és természetesen szó lesz a gazdatársadalom jövőbeni kilátásairól, elképzeléseiről is.

 Tovább