Amerikai elnökválasztás 2012 Török Tamás 2012. április 22. Mitt Romney a keményvonalas republikánus jelölt „Hiszek Amerikában” Miután végleges lett, hogy az amerikai republikánusok végső elnökjelöltje Mitt Romney lesz (bár a hivatalos jelölés csak augusztusban várható), érdemes megnézni a jelenlegi elnök, Barack Obama legfőbb kihívójának politikai ígéreteit és esélyeit, amelyek sokak szerint a világ legbefolyásosabb pozíciójának megszerzésére irányulnak.  Tovább Paroles, paroles, paroles Balla Ágnes 2012. március 19. Közeleg a francia elnökválasztás első fordulója. Nézzük, kik milyen jövőt jósolnak Nyugat-Európa egyik meghatározó, a nyugati és mediterrán jegyeket egyaránt magán viselő országának. Vajon erősödni fog-e az európai közösség, vagy a gazdasági válság hatására ismét a protekcionista irányzat játszik nagyobb szerepet? A közvéleménykutatások alapján két főszereplő és két meghatározó, a szavazatok sorsát befolyásoló jelölttel van dolgunk.  Tovább A történelem jövője - Francis Fukuyama gondolatai szerint Török Tamás 2012. január 11. Túlélheti-e a liberális demokrácia a középosztály hanyatlását? Az amerikai filozófus, politikai közgazdász, író és gondolkodó 1992-ben jelentette meg nagy sikert hozó könyvét, amelynek a Történelem vége és az utolsó ember címet adta. Műve a szakmában világhírűvé tette a professzort, akinek egy hosszú írása jelent meg az amerikai kiadású Foreign Affairs magazin 2012 januári kiadásában. Az író stílusosan a Történelem jövője (The Future of History) címet adta művének. Ezt a cikket ismertetném most olvasóinkkal főbb vonalaiban, közvetítve a filozófus aktuális gondolatait.  Tovább Új év, új háború? Mári László 2012. január 3. USA-beli és izraeli illetékesek egyre hangosabban beszélnek arról, hogy csapást kellene mérni Iránra, amely atomfegyverei révén Izrael elpusztítására tör, és fenyegeti a szomszédait, elsősorban az USA szövetségeseit. Vajon ténylegesen sor kerülhet erre a támadásra?  Tovább Tengelyhatalmak 2011 Török Tamás 2011. november 8. A gazdasági válság felszínre hozta az Európai Unió egyik sarkalatosan gyenge pontját, az európai politika törésvonalait és azon erőközpontjait, amelyek egészen biztosan meg fogják határozni a kontinens jövőjét a következő évtizedekben. Ez egységesen a német-francia együttműködés, amely maga alá fogja gyűrni az EU többi államát gazdaságilag és politikailag egyaránt. Az egyetlen különutas állam Nagy-Britannia maradhat, amely mindig is különálló politikát folytatott történelme során, de a többi ország vagy együttműködően kooperálva (mint például a Benelux államok) vagy periférikus helyzetüket és gazdasági alárendeltségüket félig-meddig elismerve, kényszerűségből fognak engedelmeskedni a német-francia tengelynek. Nézzünk erre egy gyors példát.  Tovább Ki írja alá a csatlakozási szerződést Horvátországban? Balla Ágnes 2011. november 8. Déli szomszédunk fontos döntések meghozatalára készül. Decemberben parlamenti választásra, jövő év elején pedig EU csatlakozásról szóló népszavazásra kerül sor. A két voksolás között pedig az EU csatlakozási szerződés aláírása történik meg. Az októberi és novemberi közvélemény-kutatás a jelenlegi ellenzék, a Kukurikú koalíció vezetését mutatja a kormánypárt HDZ-vel szemben. A koalíció támogatottsága októberben 38,8%, novemberben 37,2% volt, szemben a HDZ októberben elért 20,3% és a novemberi 18,3% értékével. A felmérések szerint a társadalom 18%-a nem tudja, kire adja a voksát, ha elmegy szavazni.  Tovább Lengyelország választott Török Tamás 2011. október 11. A 2007-es előrehozott választásokat követően vasárnap, 2011. október 9-én tartották az országgyűlési választásokat a kétkamarás országgyűléssel rendelkező Lengyelországban. Jelen írásban röviden összefoglalom a lengyel országgyűlés felépítését, a meghatározó pártok besorolását és a friss választási eredmények tükrében az eredmények ismertetését.  Tovább Kétoldalú kisebbségi kapcsolatok Horvátország és Magyarország között Balla Ágnes 2011. szeptember 22. Elemzésem tárgyául a Horvátország és Magyarország között lévő azon együttműködéseket választottam, amelyek a kisebbségi életre gyakorolnak hatást. Az együttműködési keretek a horvátországi magyar, valamint a magyarországi horvát kisebbségi közösségre vonatkoznak.  Tovább Új időszámítás a Szentföldön Mári László 2011. szeptember 20. Palesztina azzal, hogy az ENSZ-ben kísérletet tesz állami létének egy szinttel feljebb emelésére, új lapot nyit Izrael és szomszédai viszonyában. A Közel-Kelet az ENSZ közgyűlés szavazása után semmiképpen nem lesz olyan, mint azelőtt. A változás már elindult.  Tovább Kutyaharapást szőrével? Mári László 2011. szeptember 11. Különféle magyarázatok születnek arra, miért dobta be Lázár János és a Fidesz a fix összegű devizahitel törlesztés lehetőségét. Őrültség, dilettantizmus, radikalizmus, szolidaritás, vagy mindez együtt? Egy biztos, a bejelentés váratlanul érkezett. A legfurcsább az, hogy a bankokkal csaknem egy év alatt letárgyalt árfolyamkorlát megállapodást, most egy tollvonással felülírják, vagy ha barátságosabban akarok fogalmazni, kiegészítik. Egyeztetés nélkül.  Tovább Horvát-magyar regionális együttműködések Balla Ágnes 2011. július 29. Elemzésem tárgyául az Európai Uniós csatlakozáshoz legközelebb álló Horvátország és hazánk regionális együttműködését választottam, mivel Horvátország előreláthatóan 2013-ban lesz az unió teljes jogú tagja és a csatlakozási tárgyalások időszakában is jelentős szerepet játszik a kétoldalú kapcsolatokban.  Tovább Törökország új térhódítása Szerbiában Balla Ágnes 2011. július 7. Törökország és a balkáni országok kapcsolata 2001 óta folyamatos. 2001. május 25-én alakult meg a Balkán Politikai Klub Szófiában, amelyet a balkáni országok alapítottak és ezek között található Törökország is.  Tovább Nesze semmi fogd meg jól EP módra Mári László 2011. július 5. Szavazott az Európai Parlament a magyar alaptörvényről, aminek módosítását követeli. Kérdés, hogy a világ legdrágább gittegylete vajon mit akart elérni ezzel a határozattal.  Tovább Tomás Garrigue Masaryk és a magyarkérdés Török Tamás 2011. május 29. A magyar nemzetiség Trianon utáni helyzete Csehszlovákiában - Tomás Garrigue Masaryk, az első csehszlovák elnök elméleti megoldásai a kisebbségi kérdésekre    Tovább Sokkterápia Mári László 2011. május 19. Hosszas felkészülés után a Fidesz vállalta, hogy véghezviszi azt, amit 20 éve meg kellett volna tenni. Lassan véget ér az uniós elnökség, és a kormány figyelme teljes egészében arra irányulhat, hogy Magyarországot kivezesse abból a zsákutcából, amibe az elmúlt évtizedek kormányai vezették. Fájdalmas lépések, például szerzett jogok csorbítása nélkül ez a reformfolyamat nem vihető végbe. A helyzet részben jobb, részben rosszabb, mint 20 éve. Érdemes áttekinteni, sikeres lehet-e egy ilyen sokkterápia, és milyen következményei lehetnek.  Tovább Változó világpolitikai szerepek Török Tamás 2011. május 16. A legtöbb gazdasági és politikai elemző tényként kezeli, hogy az évszázad első felének legfontosabb világpolitikai folyamata a világpolitikai rendszerek átrendeződése lesz. A számítások szerint a nyugati világ politikai és gazdasági befolyása csökkenni fog, Kína és India felemelkedése kiegyenlíti, vagy felborítja a megszokott világrendet. Kérdéses azonban, hogy a kelet, leginkább Kína felemelkedése regionális és gazdasági marad-e vagy együtt fog járni a globális politikai-katonai felemelkedéssel is. Bizonytalan még, hogy az új világrend elvezethet-e egy új hidegháborúhoz Kína és az Egyesült Államok között, van-e erre erő, szándék és lehetőség mindkét oldalon? Ezt a kérdést járom körbe ebben az elemzésben.  Tovább Olaszország nyomás alatt Török Tamás 2011. április 18. Az ország második legnagyobb pártja fasizmust kiáltott az egyik kormánypárti miniszterhelyettes nyilatkozatát követően. A balközép szociáldemokrata párt a miniszterhelyettes lemondására vagy a miniszterelnök általi visszahívására tett javaslatot. Nem, nem Magyarországon vagyunk, az eset pár napja történt Olaszországban, ahol az illegális bevándorlás okozta ügyek csapnak társadalmi és politikai hullámokat.  Tovább Galileo- program- Az EU színre lép Balla Ágnes 2011. április 18. Elemzésem tárgyául két okból választottam a Galileo projekt témáját. Az egyik ok az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának fejlődése, a másik ok pedig az, hogy magyar raportőre volt a projektnek.  Tovább Kadhafi harapófogóban Török Tamás 2011. március 22. A közel-keleti reformmozgalmak legsúlyosabb konfliktusa kétségkívül Líbiában zajlik, ahol a régóta uralkodó despota vezető nem akart tudomást venni a tüntető többség akaratáról, és erővel próbálta letörni a fegyveres felkeléssé fajuló tüntetéseket. Az állami erőszakra válaszként a tüntetők fegyveres ellenállással válaszoltak. Kadhafi a meggyengült hadseregét külföldi zsoldosokkal töltötte fel, az ellenállók pedig átállt katonákból, felkelő fiatalokból szerveztek hadsereget, dezertált politikusok és különböző klánok támogatásával.  Tovább Horvátország: kitűnő EU bizonyítvány, hazai elégtelen? Balla Ágnes 2011. március 16. A magyar EU elnökség egyik prioritása, amely a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező célkitűzés, a déli szomszédunk, Horvátország EU csatlakozásának nyélbe ütése. Legalábbis a csatlakozási tárgyalások lezárása. A leendő EU tagország számos csatlakozási tárgyalási fordulón jutott át több-kevesebb zökkenővel, most viszont a nemzetközi helyzet fokozódásával és az erre reagáló érzékeny belpolitikai történésekkel úgy tűnik, nagyot döccen az EU szekere. A horvát gazdaság is része a világgazdaságnak, és a gazdasági fejlődés ívének megtörése Jadranka Kosor kormánya népszerűségének rohamos csökkenésével jár együtt. A csatlakozási folyamat akadozó volta pedig a horvát népet teszi némiképp szkeptikussá az EU tagsággal kapcsolatosan.  Tovább Körön kívül? Mári László 2011. február 11. Gyurcsány Ferenc blogolta minap, hogy Orbán és vele együtt Magyarország körön kívül került. Mi több, a német-francia páros a „tizenhetek” Magyarország feje felett egyeztek meg. Sőt vele szemben. Na de hogy lehet kikerülni abból a körből, amibe soha be sem kerültünk? Tényleg csak minket ignoráltak, vagy netán mind a 10 országot, amely nem eurótag? Érdemes megvizsgálni ennek fényében Magyarország helyzetét az EU-ban, a realitások talaján maradva, valamit azt, hogy milyen átalakulás indult meg az EU-ban.  Tovább Szerbia rögös útja az Európai Unióba Török Tamás 2011. február 9. Milyen esélyekkel pályázik Szerbia a teljes jogú Európai Uniós tagságra a jelenlegi állás szerint? Milyen bel- és külpolitikai okok hátráltatják déli szomszédunk csatlakozását? Mikor várható a teljes jogú tagság? Elemzésem ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.  Tovább Új korszak nyitánya az arab világban Mári László 2011. február 1. Észak-Afrika szocialista irányultságú diktatúrái recsegnek-ropognak. A gazdasági válság mellékhatásaként a jellemzően túlnépesedett arab országok népe úgy fest, saját kezébe akarja venni a sorsát. Hogy ez sikerül-e, és ha igen milyen politikai rendszerek jönnek létre, az a jövő zenéje. Azonban egyet biztosra vehetünk, a lapokat újraosztják az arab világban.  Tovább Szavazati jogot minden határon túli magyarnak? Török Tamás, Mári László 2011. január 17. A médiatörvényt övező vihar miatt, a külhoni magyarok állampolgársági ügye kevesebb figyelmet kap. Ez azonban csak pillanatnyi állapot. A Fidesz kormány legnagyobb sikere éppen a kettős állampolgárságról alkotott törvény, amely egy súlyos nemzeti traumát orvosolt, példás gyorsasággal. Azonban míg a kettős állampolgárság intézményét az MSZP támogatói körén kívül általános konszenzus övezi, addig az ehhez kapcsolódó szavazati jog már jobban megosztja a közvéleményt.  Tovább Magyarország visszhangja egyes francia sajtótermékekben Balla Ágnes 2011. január 10. A médiatörvény miatt hazánk nem kis „népszerűségre” tett szert. Az EU elnökségi stafétabotot igen viharos körülmények között vettük át. Kollégáim elemezték a törvényt és annak visszhangját, magam más szemszögből közelítem meg a témát. A Le Figaro és a Les Echos című újság idén született néhány írását és az olvasói kommenteket veszem górcső alá.  Tovább Médiavihar Török Tamás 2011. január 7. Sokan és sokszor szóltak már hozzá a legújabb hazai médiatörvény körüli botrányhoz néha pro, többnyire azonban kontra a hazai és külföldi sajtóban, a törvényt övező felháborodás és botrány mellett mi sem mehetünk el szó nélkül.  Tovább Kis európai abszurd Mári László 2011. január 5. Példátlan sajtókampány indult a kormány, és egyben Magyarország ellen külföldön, a média törvény elfogadásának ürügyén. Szándékosan írom, hogy ez csupán ürügy, hiszen a törvény bármilyen is, ilyen kampányra semmiképpen nem szolgáltatott okot. Azt végképp nem hiszem, hogy a Nyugat az esetlegesen bekövetkező, csupán feltételezett sajtóbüntetések miatt indította volna ezt a hisztériát. A Nyugat korántsem olyan érzékeny, mint amilyennek ez esetben tűnik. A Gyurcsány-kormány, vagy Fico, vagy éppen Sarkozy demokráciát és az emberi jogokat valóban fenyegető lépéseit például cseppet sem reagálta le ilyen hevesen. Szankcióról meg szót sem ejtett egyik esetben sem. Hallott-e valaki olyat, hogy például Oroszország ellen szankciók lépnének életbe? Pedig ott gyorsan halnak az újságírók, ha kritikusan szemlélik a hatalmat, és netán ezt le is írják. Vajon melyek azok az okok, amelyek ebben a jóval kisebb súlyú ügyben, jóval nagyobb hisztériát indukálnak?  Tovább